A Mennyei Rendek Doxológiája

Az alábbi videón egy kopt liturgikus himnusz, a Mennyei Rendek Doxológiája hallható, kopt nyelven. A szöveg magyar fordítása az angol nyerfsordítás alapján készült.

A hét arkangyal a Pantokrátor előtt állva, dicsőítést mondva a rejtett misztériumot szolgálja. 

Mikhael az első, Gábriel a második, Rafael a harmadik; a Szentháromság szimbóluma.  

Szuriel, Szadakiel, Szaratiel és Ananiel, a fényesek, nagyok és szentek, könyörögnek Hozzá a teremtett világért.  

 A Kerubok, a Szeráfok, a Trónok, az Uralmak és Erősségek, a négy testnélküli teremtmény hordozzák Isten trónusát.  

A huszonnégy Vén az elsőszülött Egyházában szüntelenül dicsőíti Őt, kiáltván és mondván:  

"Ó, Szent Isten, a betegeket, Urunk, gyógyítsd meg; ó, Szent Erős, kik alszanak, nyugtasd meg őket! 

Ó, Szent Halhatatlan, áldd meg a Te örökségedet, legyen a Te kegyelmed és a Te békéd néped erőssége! 

 Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsőséged és méltóságod betölti a mennyet és a földet!"  

És amikor ők azt mondják "Alleluja", a mennyeiek követik őket, mondván: "Szent Ámen Alleluja, dicsőség legyen a mi Istenünknek!" 

Járjatok közbe érettünk, angyali seregek és mennyei sokaságok, hogy bocsássa meg Ő a mi bűneinket!

A 90. és a 120. zsoltár

A 90. és a 120. zsoltárok (a maszoretikus kánonban 91. és 121.) a szír rítusban az esti istentisztelet, illetve az esti magánájtatosság részét képezik, közvetlenül egymás után éneklik őket, ugyanazon a dallamon.

A zsoltárok szövegét Sík Sándor műfordításában közöljük. Az első videón a zsoltárok szír-arámi nyelven, Jézus anyanyelvén hangzanak el. Krisztus, bár jól beszélte a héber nyelvet is, de nincs kizárva, hogy a zsoltárokat anyanyelvén is imádkozta. Az alatta levő hangfelvétel az indiai szír-malankár ortodox egyház szertartásán készült, a zsoltárokat India egyik legősibb nyelvén, a dravida nyelvcsaládba tartozó malayalam nyelven halljuk.

90. zsoltár

1. Aki a Felségesnek lakozol oltalmában,

 és a Mindenhatónak nyugoszol árnyékában:

2. Mondjad az Úrnak: ,,Menedékem és váram vagy te nékem,

én Istenem, tebenned van reményem''

3.Mert ő megment a vadásznak tőrétől,

a romlás pestisétől,

4. Tollaival fog védelmezni téged,

szárnyai alatt ád menhelyet néked:

pajzs és páncél az ő hűsége.

5. Nem kell majd félned éji rémalaktól,

nem fényes nappal surranó nyilaktól,

6. Nem a sötétben lopódzó ragálytól,

sem a sorvasztó déli döghaláltól.

7. Ezrek hulljanak bár oldaladon és tízezerek jobbodon,

meg sem közelít tégedet az ártó.

8. Ám bizony, hogy majd szemeid meglátják,

s szemlélhetik bűnösök lakolását.

9. Mivel neked erősséged az Úr,

a Magasságost választottad oltalmadúl.

10. Téged a gonosz el nem érhet,

szerencsétlenség sátradhoz nem férhet.

11. Angyalainak parancsolt felőled,

hogy oltalmazzák minden utadat.

12. tenyerükön fognak hordozni téged,

kőbe ne üssed lábadat.

13. Áspiskígyón majd és viperán járkálsz,

és letiprod az oroszlánt, a sárkányt.

14. Mert hű volt hozzám, megszabadítom;

mivelhogy nevem ismeri, én megoltalmazom.

15. Kiált hozzám, és meghallom szavát:

a szükségben mellette állok,

megmentem s fölemelem dicsőségben.

16. Jóltartom őt napok hosszú sorával,

és megmutatom neki üdvösségem.

120. zsoltár

1.Szemeim a hegyekre emelem:

honnan jöhet segedelem?

2. Az Úr az én segítségem adója,

aki az égnek-földnek alkotója.

3. Nem engedi inogni lábadat:

ki téged őriz, az nem szunnyad el.

4. Ime nem szunnyad és nem alszik,

ki téged őriz, Izrael.

5. Az Úr az őrződ,

az Úr jobbod felől védelmet ád:

6. Nem ver meg a nap tüze nappal,

és éjjel nem a holdvilág.

7. Az Úr megőriz téged minden rossztól,

megőrzi lelkedet.

8. Az Úr megőrzi most és mindörökké

mentedet s jöttödet.

Megjegyzés: A könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért Sík Sándor zsoltárfordításaiban jelöltük a vers-számozást is. A 120. zsoltárral ellentétben a költő nem tagolta a 90. zsoltárt, ezért a könnyebb áttekinthetőség érdekében a Káldi Neovulgáta fordítását véve alapul, versszakokra bontottuk fel azt. 

A Diatesszaron

A görög διὰ τεσσάρων (dia tessarōn) kifejezést 'a négyből'  illetve 'a négy által' formában lehetne magyarra fordítani. A mű szír-arámi neve az  ܐܘܢܓܠܝܘܢ ܕܡܚܠܛܐ  (Ewangeliyôn Damhalltê) pedig 'kevert Evangéliumot', 'vegyített Evangéliumot'  jelent. Mindkét kifejezés arra utal, hogy a négy Evangélium egybeszerkesztett változatáról van szó.

A mű szerzője - vagy talán inkább fordítója és szerkesztője - az asszír származású Tácián (+185), latinosan Tatian. Tácián Rómába megy, ahol hosszabb időt is eltölt. Itt találkozik először a keresztény tanítással. A pogány kultuszokkal már korábban sem szimpatizált, de az Ószövetség győzte meg őt végleg azok értelmetlenségéről. Megkeresztelkedik, és Szent Jusztinosz Mártír (+165) tanítványa lesz. Jusztinosz halála után néhány évvel már homály fedi Tácián életének alakulását. A későbbiekben azonban ismét szülőhazájában Mezopotámiában találjuk, ahol iskolát alapít és misszionál - ekkorra azonban már szakított az ortodox tanokkal és heterodox tanokat hirdetett. Egy időben a gnosztikus Valentinus tanítványa volt, majd pedig az enkratiták szélsőségesen aszketikus szektáját alapítja meg.

Mindenesetre a Diatesszaront még ortodox keresztényként, Rómában szerkeszti meg, valamikor 165-170 között. A szerkesztésben két elv motiválta őt: egységes, kerek történetté formálni a négy Evangéliumot; azonban úgy, hogy az eredeti szöveg ne változzon meg. Így az egyetlen eszköz amivel operálhatott, a forrásszöveg kis szakaszokra való tagolása, melyeket aztán más sorrendben szerkesztett egybe. Ahol lehet, ott két-három mondatos egységeket illeszt össze, de arra is van számos példa, hogy összetett mondatok tagmondataiból alkot új mondatokat. Mindezt úgy, hogy az új szöveg logikus egységet alkosson, azonban az eredeti mondanivaló se csorbuljon. Az íly módon egybeszerkesztett mű 55 fejezetre van felosztva. Az azonos igehelyeket természetesen nem szerepelteti duplán, így a Diatesszaron nagyjából csak háromnegyedét teszi ki a négy Evangélium összterjedelmének.

A Diatesszaron eredeti nyelve a szír-arámi és értelemszerűen a görög volt, azonban még a II. században elkészül a legelső latin fordítás is. A későbbiekben még számos nyelvre lefordítják. Így a XIV. századig nyugaton ismerünk ószász, ónémet, középfelnémet, középholland, középfrancia, középangol, toszkán és velencei fordításokat; keleten pedig örmény, arab és perzsa nyelvűt is.

A Diatesszaronhoz Szír Szent Efrém (+373) ír kommentárokat, mely önmagában is értékes alkotása a patrisztika korának.

A szír egyházban a Diatesszaron egyenrangú volt a négy kanonikus Evangéliummal még a liturgikus használatban is, sőt, talán még népszerűbb is volt azoknál. Kürrosz püspöke azonban az V. század elején betiltotta használatát, és összeszedette a Diatesszaron példányait, attól kezdve csak a négy Evangéliumot olvasták a liturgián. A tiltás indoka az volt, hogy az összeállított mű nem tartalmazta Jézus származástábláját - sem Mátéét, sem Lukácsét - és így nem hangsúlyozta kellően Krisztus dávidi leszármazását.

Nincs arról adat, hogy a szír egyházon kívül bárhol is olvasták volna a liturgián a Diatesszaront. A hitoktatásban  azonban nagyon jó szolgálatot tett, bizonyítja ezt a fordítások nagy száma is. (Valószínűleg egy magyar nyelvű kiadás napjainkban is nagy érdeklődésre tartana számot.)

Jelenleg a szír ortodox egyházban a nagyhéti szertartásokon a Diatesszaront, a liturgikus év többi részén pedig a négy Evangéliumot olvassák.

+ + +

Ahhoz, hogy igazán értékelni tudjuk a Diatesszaront, közöljük az utolsó, 55. fejezetét. A szöveget az angol fordítás alapján a Káldi Neovulgáta-fordítás felhasználásával rekonstruáltuk. A ( ) zárójel jelzi azokat a kifejezéseket, melyeket a Neovulgáta tartalmaz, de a Diatesszaron nem, a [ ] szögletes zárójel pedig a Diatesszaronban szereplő és a Neovulgátából hiányzó szövegrészt jelöli. (A Diatesszaron angol változata innen érhető el.)

55. fejezet 

Mt 28,16	A tizenegy tanítvány pedig elment Galileába, arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket.
Mt 28,17	Amikor meglátták őt, leborultak, bár egyesek még kételkedtek.
Mk 16,14	Végül megjelent a tizenegynek, amikor asztalnál ültek. Szemükre vetette hitetlenségüket és szívük keménységét, hogy nem hittek azoknak, akik őt feltámadása után látták.
Mt 28,18	Jézus (odament és) azt mondta nekik: "Nekem adatott minden hatalom a mennyben és a földön [ahogy az Atya küldött engem, úgy én is elküldelek titeket].
Mk 16,15	Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az Evangéliumot minden teremtménynek;
Mt 28,19	és tegyetek tanítvánnyá minden népet. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében,
Mt 28,20	és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok minden nap a világ végéig!
Mk 16,6	Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül; aki pedig nem hisz, elkárhozik.
Mk 16,17	Azokat, akik hisznek, ezek a jelek fogják kísérni: a nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak,
Mk 16,18	kígyókat vesznek fel, és ha valami halálosat isznak, nem árt nekik; a betegekre teszik kezüket, és azok meggyógyulnak.
Lk 24,49	Ti csak maradjatok (a városban) [Jeruzsálem városában], amíg el nem tölt az erő benneteket a magasságból."
Mk 16,9	Az Úr (Jézus), miután szólt hozzájuk,
Lk 24,50	kivezette őket Betánia közelébe, felemelte a kezét, és megáldotta őket.
Lk 24,51	Áldás közben eltávozott tőlük, és fölvitetett a mennybe,
Mk 16,19	és ül az Istennek jobbja felől.
Lk 24,52	Leborulva imádták, azután nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe.
Lk 24,53	Szüntelen ott voltak a templomban, és áldották Istent. [Ámen.]
Mk 16,20	[Onnan] elmentek és hirdették az igét mindenütt. Az Úr velük együtt munkálkodott, s a tanítást az azt kísérő csodajelekkel megerősítette.
Jn 21,25	Van még sok egyéb is, amit Jézus tett, s ha azokat egyenként mind megírnák, úgy gondolom, az egész világ sem tudná befogadni a könyveket, amelyeket írni kellene.

A 151. zsoltár

Manasszé imája mellett ez is egy olyan imádsága az Ószövetségnek, mely benne van a Septuagintában, viszont nem tartalmazza sem a maszoretikus kánon, sem a Vulgata. Az ismert görög, szír, kopt és örmény változatok mellett a Holt-tengeri tekercsekkel előkerült a zsoltár eredeti héber szövege is.

A zsoltár Dávid zsoltára, melyben életének fiatalkori szakaszát énekli meg: pásztorkodását, zsoltárszerzését, felkenetését és Góliát legyőzését.

151. zsoltár

1. Kicsiny voltam fivéreim között, 

és a legfiatalabb atyám házában, 

pásztora voltam atyám juhainak.

2. Kezemmel hangszert készítettem, 

ujjaimmal hárfát hangoltam.

3. És ki fog hírt adni az én Uramnak?

Magának az Úrnak, aki figyel. 

4. Ő elküldte küldöttét, 

aki kivett atyám juhai közül, 

és felkent engem a felszentelés olajával.

5. Fivéreim tekintélyesek és nagyok voltak, 

és az Úr mégsem gyönyörködött bennük. 

6. Kimentem, hogy találkozzam a filiszteussal, 

és megátkozott engem az ő bálványával.

7. De én kirántottam a kardját, lefejeztem, 

és eltávolítottam Izrael fiainak szégyenét.

(A zsoltárt fordította és közölte: a backup-bratan blog)

Az alábbi két videófelvételen a 151. zsoltár arab nyelvű kopt feldolgozása hallható. Az első stúdiófelvétel, a második pedig egy templomi szertartáson készült amatőr videó, ez utóbbi csak részlet.

A kilenc angyali kar

"Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet" (Ter 1,1) és ahogy a zsoltáros megénekelte, az éggel együtt az angyalok mennyei seregeit is: "Az Úr szava alkotta az egeket, szájának lehelete minden seregüket." (Zsolt 32/33,6).  Hippói Szent Ágoston írja, hogy amikor "Isten szólt: »Legyen világosság!« És lett világosság (Ter 1,3), akkor ezek a teremtett szellemi lények Istennek a teremtetlen világosságából is részesültek - ezt más egyházatyák is megfogalmazták.

Az angyalok száma megszámlálhatatlanul sok, ezt több helyen megjelenik a Szentírásban. Az angyali seregek háromszor három, azaz kilenc angyali kart alkotnak:

• Σεραφείμ - szeráfok, Χερουβείμ - kerubok, Θρόνοι - trónok
• Κυριότητες - uralmak, Δυνάμεις - erősségek, Εξουσίες - hatalmasságok
• Αρχές - fejedelemségek, Αρχάγγελοι - arkangyalok, Άγγελοι - angyalok

Az egyes angyali karok nevei többféleképpen is fordíthatók, ezért időnként másféle elnevezésekkel is találkozhatunk. Különösen a nyugati (nem ortodox) nyelvek esetében, melyekben ezek a kifejezések nem állandósultak. Nem ritkán találkozni olyan felsorolásokkal is, ahol az egyes elnevezések mintha felcserélődtek volna. Ez azonban nem azt jelenti, hogy párhuzamosan több elképzelés élne a mennyei hierarchiáról - hierarchia csak egyféle van. Viszont egyik-másik nyelvben például az erősség-hatalmasság, a hatalmasság-uralom, vagy az uralom-fejedelemség azonos jelentésű szavak, ezért könnyen felcserélődnek. A nyelvi káoszt csak tovább fokozza, ha az adott fordítás nem is az eredeti görög nyelv, hanem már egy másik fordítás alapján készült.

Az angyali karok teológiájával több egyházatya is foglakozott, azonban Pszeudo-Dionüsszosz (+524?) volt az első, aki egységes rendszerbe foglalta a tanítást. Az ő rendszerét veszi alapul a későbbiekben Damaszkuszi Szent János (+749), vagy a nyugati egyház kiemelkedő teológusa, Aquinói Szent Tamás (+1274) is.

+ + +

SZERÁFOK: Ők a felső angyali hierarchia legfelső rendje, a legelsők az összes angyalok között, ők vannak legközelebb a Szentháromsághoz. A szerafim jelentése héber nyelven lángoló, mert állandóan Isten szeretetétől lángolnak, és ezt a lángoló szeretetet sugározzák a többi teremtmény felé. Isten trónusa mellett tartózkodnak folyamatosan énekelve a Háromszorszent (Triszágion) himnuszt, azonban néha egy-egy szeráf személyesen is megjelenik a földön, valamelyik arra méltó szentéletű embernek.

...láttam az Urat, amint magas és kiemelkedő trónuson ült, és ruhájának uszálya betöltötte a templomot. Szeráfok álltak mellette; hat-hat szárnya volt mindegyiknek: kettővel befödték arcukat, kettővel befödték lábukat, és kettővel repültek. Az egyik így kiáltott a másiknak: »Szent, szent, szent a Seregek Ura, betölti az egész földet dicsősége!« (Iz 6,1-3)

Izajás próféta látomásának megfelelően a szeráfokat hat szárnnyal jelenítik meg az ikonográfiában, de előfordulnak a megszokott formában, szárnyas emberszerű lénynek ábrázolva is, elsősorban olyan esetekben, ha a kilenc angyali karral együttesen szerepeltetik őket.

+ + +

KERUBOK: Ők a második angyali kar, a felső hierarchia középső rendje. A kerubim jelentése héber nyelven megvilágosodás, vagy a bölcsesség áradása. Ragyognak Isten titokzatos tudásának a fényétől áthatva, és az isteni tudás misztériumát sugározzák a többi teremtényre. Isten kegyelméből a kerubok közvetítésével részesülnek Isten tudásából a bölcsek és a misztikusok. A kerubok ábrázolását megparancsolta Mózesnek az Isten:

Készíts két kerubot vert aranyból az engesztelőhely két szélére. Az egyik kerub az egyik oldalon legyen, a másik a másikon, úgyhogy az engesztelőhely mindkét oldalát befedjék, terjesszék ki szárnyukat, és borítsák be az engesztelőhelyet. Egymással szemben legyenek, és arcukkal az engesztelőhely felé forduljanak. Ezzel aztán fedd be a ládát, tedd bele a bizonyságot, amelyet adok majd neked. Onnan, és az engesztelőhelyről fogok találkozni veled, és beszélni hozzád. A bizonyság ládája felett levő két kerub közül szólok majd hozzád mindarról, amit általad Izrael fiainak parancsolok. (Kiv 25,18-22)

A kerubokat Ezékiel látomása és János jelenése alapján bika-, oroszlán- ember- és sasfejjel és négy vagy hat szárnnyal szokták ábrázolni. Az egyszerűbb ábrázolásokon csak test nélküli emberarccal és négy szárnnyal jelennek meg, de náluk is találkozhatunk a megszokott szárnyas emberalak-formával is.

+ + +

TRÓNOK  vagy trónusok, a harmadik angyali kar, a felső angyali hierarchia alsó rendje. A görög thronos ugyanolyan értelemben használatos, mint magyar alakja, a trón. Ők, mint bíró a trónusáról, hirdetik az isteni igazságot és képviselik az Ő akaratát a többi teremtmény felé. A földi bírákat, ítélőszéket és hatóságokat az Istennek tetsző ítéletek meghozatalára ösztönzik.

Ő a láthatatlan Isten képmása, és minden teremtmény elsőszülöttje, mert benne teremtetett minden az égben és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, a trónusok és uralmak, a fejedelemségek és hatalmasságok. (Kol 1,15-16)  

Ezékiel és Dániel próféták látomása alapján egymásba fonódó, forgó, tüzes, szárnyas és sokszemű kerekeknek szokták őket ábrázolni. Ugyanezek miatt néha ofán néven is nevezik őket, az ophanim ugyanis héberül kereket jelent. Több ábrázoláson a kerubok a trónokon állnak, mint a fentebbi kerub-ikon esetében is. Ugyancsak találkozhatunk a klasszikusnak tekinthető antropomorf angyalábrázolással a trónok esetében is.

+ + +

URALMAK: Ők az angyali karok negyedik rendje, a felső rend a középső angyali hierarchiában. Nevüket arról kapták, hogy Isten akaratát közvetítve uralják az alsóbb angyali karokat. A földi uralkodókat is arra ösztönzik, hogy Isten szándéka szerint kormányozzák országukat, városukat, közösségüket. Az aszkétákat segítik abban, hogy uralkodni tudjanak testiségük és szenvedélyeik felett.

Hatalmas erejének hatékonyságát Krisztusban mutatta meg, amikor feltámasztotta a halottak közül, és jobbjára állította a mennyekben, minden fejedelemség és hatalmasság, erő és uralom, és minden egyéb név fölé, nemcsak ezen a világon, hanem az eljövendő világban nevezettek fölé is. (Ef 1,19-21)

Az uralmakat, hasonlóan az alsóbb angyali karokhoz, mindig emberalakban, egyetlen pár tollas szárnnyal szokás ábrázolni. Általában nem önállóan, hanem csak a többi angyali karral együtt jelenítik meg őket. Fegyverzettel, esetleg koronával látjuk őket, attribútumuk lehet a fénylő gömb is, amely jogarukon vagy kardjuk markolata végén világít.

+ + +

ERŐSSÉGEK vagy egyszerűen csak erők, esetenként fordítják erényeknek is. Az ötödik angyali kar, a középső angyali hierarchia középső rendje. Isten engedelmes szolgái, akik a csodákat viszik végbe és közvetítik a tisztánlátás isteni kegyelmét a szentéletű emberek felé.

...aki az Isten jobbján van, miután felment a mennybe, és akinek uralma alá vannak vetve az angyalok, hatalmasságok és erők. (1Pét 3,22)

Az erősségek is mindig emberszerű szárnyas lényként vannak ábrázolva, a többi angyali karoktól csak az attribútumaik különböztetik meg őket. Az erősségeken jellemzően nem látunk sem militáns, sem hatalmi szimbólumokat, nincs fegyverük, páncéljuk, jogaruk vagy koronájuk. A fenti ikonrészleten fénylő gömböt tartanak, mint a lelki tökéletesség szimbólumát.

+ + +

HATALMASSÁGOK vagy csak hatalmak. A hatodik angyali kar, a középső angyali hierarchia legalsó rendje. Hatalmuk van az ördögök felett. Meg tudják védeni az embereket a démonok kísértéseitől és másféle ármánykodásaitól. Segítik az aszkétákat és az istenfélő híveket a gonosz elleni lelki harcukban.

A Szentírásban a Kolosszei levél és az első Péter-levél fentebb idézett szakaszaiban vannak megemlítve.

A hatalmasságokat legtöbbször teljes fegyverzetben ábrázolják. Sisakot és páncélt viselnek, fegyverük kard vagy dárda, esetleg pajzsot is hordanak.

+ + +

FEJEDELEMSÉGEK vagy egyszerűen fejedelmek. Az alsó angyali hierarchia felső rendje, sorrendben a hetedik angyali kar. Ők valóban mint a fejedelmek, az egyes népek, nemzetségek, emberi közösségek patrónusai. Az ószövetségi hagyomány szerint minden nép sorsáról Isten fejedelemségei viseltek gondot, míg a választott zsidó népről maga az Isten. Az embereket abban segíti, hogy mind a földi, mind az égi törvényeknek eleget tudjanak tenni. Ugyancsak a fejedelemségek tartják fenn Isten törvényét a teljes teremtett világban, a kozmoszban és a természetben egyaránt.

A fejedelemségek a Kolosszei levél korábban idézett igehelyében vannak megemlítve a Bibliában.

A fejedelemségeket uralkodói attribútumokkal, koronával, jogarral szokták ábrázolni. Itt a fejükön püspöki koronát viselenek, a kezükben királyi koronát tartanak. A püspöki korona a saját, égből fakadó hatalmukra utal, kezükben pedig a patronáltjaik, a földi királyok koronája van. A szimbolika könnyebben érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a püspök koronázza meg a királyokat.

+ + + 

ARKANGYALOK vagy főangyalok az alsó angyali hierarchia középső rendje, a nyolcadik angyali kar a sorban. Isten kiemelkedő fontosságú hírnökei, próféciákat és hittitkokat adnak hírül az embereknek. Megvilágosítják őket, hogy képesek legyenek Isten titkainak megértésére és az Örömhír befogadására.

Arkangyal is számtalan van, de hétnek kiemelkedő szerepe van közöttük. Ők a Jelenések Könyve hét angyala, de ezen túlmenően számos személyre szabott feladatuk is van. Őket név szerint is ismerjük:

• Mikhael 
• Gábriel 
• Rafael 
• Uriel 
• Szalatiel
• Jegudiel
• Varahiel

Mert a parancsszóra, a főangyal hangjára és Isten harsonájának szavára az Úr maga leszáll az égből, és először a Krisztusban elhunytak támadnak fel... (1Tessz 4,16)

Az arkangyalokat hasonlóan ábrázolják, mint az angyalokat, de általában nem fehér, hanem színes ruhában. Gyakori attribútumuk a pálca, emellett a hét arkangyalnak személyes attribútumai is vannak. A felső ikonrészleten mérleget tartanak a kezükben. A mérleg a végső megmérettetés, az Utolsó Ítélet szimbóluma, utalás a Jelenések Könyve hét angyalára. Az alsó ikon a hét arkangyal hagyományos ikonja. Az arkangyalok Krisztus Emmanuelnek hódolnak, aki szeráfokon (piros) és kerubokon (kék) trónol.

+ + +

ANGYALOK, magyarul hírnökök. Ők az angyali hierarchia kilencedik, legalsó rendje, akik a legközvetlenebb kapcsolatban vannak az emberekkel. Ritkán ugyan, de még anyagi testet is ölthetnek. Minden embernek saját őrangyala van, aki csak őrá vigyáz. Az ószövetségi zsidó hagyomány szerint nem csak őrangyala, de vádló angyala is van mindenkinek, aki az Úr ítélőszéke előtt a vétkeinkről és bűneinkről számol majd be. A keresztény misztikusok is arról számolnak be, hogy az elhunyt lelkét két angyal - az őrangyala és egy másik - kíséri a túlvilágon az úr színe elé. Az angyalok tehát titokzatos formában, de folyamatosan velünk vannak, úgy ezen a világon, mint a másikon. Az őrangyalokon kívül természetesen még rengeteg más angyal is létezik.

Mária pedig kinn állt a sírnál, és sírt. Amint sírdogált, behajolt a sírboltba. Két angyalt látott fehér ruhában ülni, az egyiket fejtől, a másikat lábtól, ahol Jézus teste feküdt. (Jn 20,11-12) Jobbkéz felől egy ifjút láttak ülni hosszú fehér ruhába öltözve, és megrémültek. (Mk 16,2-5)

A felső ikonrészleten az angyalok mint őrangyalok vannak megjelenítve, ölükben a lelkek, akikre vigyáznak. Az alsó ikon a kenetvivő asszonyok ünnepének ikonja, ahol a fehér ruhás angyal - valójában ő Gábriel arkangyal - az üres sírra mutat. Ez az evangéliumi jelenet lett az angyal-ábrázolások alapja, amit később a zsinatokon rögzítettek is. Mivel az asszonyok egy ifjú képében látták az angyalt (és nem ismerték fel benne Gábrielt), ezért minden angyalt ifjúként kell megfesteni, fehér vagy esetleg más színű, fénylően világos öltözetben. Szárnyakat pedig azért kapott, mert mégsem egy halandó földi ifjú, hanem az Ég természetfeletti küldötte.

+ + +

+ + +

Statisztikai számvetés

Egy másik bejegyzésben egy múltba tekintő kronológiai vázlatot közöltünk a magyarországi keresztény felekezetekre vonatkozóan. Most a jelenlegi helyzet statisztikai keresztmetszetét ismertetjük. Az alábbi felsorolás az egyes felekezetek lélekszámát mutatja a 2011. évi népszámlálás adatai alapján; zárójelben az összlakossághoz viszonyított százalékos arányuk szerepel (csak az 1% fölöttiek). Vastag betűvel a magukat keresztényként meghatározó közösségeket jelöltük. A csillag azt jelzi, hogy mely felekezeteknek van felsőfokú hitéleti képzése Magyarországon.

1. római katolikus: 3 691 389 fő (37,1%) *
2. református:  1 153 454 fő (11,6%) *
3. evangélikus: 215 093 fő (2,2%) *
4. görögkatolikus:  179 176 fő (1,7%) *
5. Jehova Tanúi:  31 727 fő
6. baptista:  18 211 fő *
7. Hit Gyülekezete:  18 220 fő *
8. ortodox keresztény: 13 710 fő
9. Krisna-tudatú: 12 000 fő * (nem népszámlálási adat)
10. zsidó:  10 965 fő *
11. buddhista:  9 758 fő *
12. pünkösdi:  9 326 fő *
13. unitárius: 6 820 fő
14. adventista: 6 213 fő *
15. iszlám: 5 579 fő
16. mormon: 5000 fő (nem népszámlálási adat)
17. metodista:  2 416 fő *

Néhány tanulságos kiegészítő adat:

• 2 699 025 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozását illetően (27,2%)
• 1 659 023 fő úgy nyilatkozott, hogy nem tartozik felekezethez (16,7%)
• 147 386 fő vallotta magát ateistának (1,5%)

Az alábbi felsorolás pedig a hitéleti felsőoktatás adatait szemlélteti. A pap-, lelkész-, hitoktató-, teológus- és egyéb hitéleti képzés hallgatói létszáma a 2009/2010 tanévben a következő volt:

1. római katolikus: 1626 fő
2. Hit Gyülekezete: 600 fő
3. református: 585 fő
4. buddhista: 424 fő
5. adventista: 318 fő
6. baptista: 255 fő
7. Krisna-tudatú: 251 fő
8. zsidó: 166 fő
9. evangélikus: 155 fő
10. görögkatolikus: 142 fő
11. pünkösdi: 111 fő
12. metodista: 43 fő

Az alábbiakban a fenti két adatsort vetettük össze. Azt vizsgáltuk, hogy felekezetenként hány hívőre jut egy hallgató. Itt értelemszerűen a kisebb létszám jelenti a társadalmilag előnyösebb helyzetet, ezért ez a lista a fentiekkel ellentétben növekvő sorrendet mutat:

1. adventista: 19 főre jut 1 hallgató 
2. buddhista: 23 főre
3. Hit Gyülekezete: 30 főre
4. metodista: 56 főre
5. zsidó: 66 főre
6. baptista: 71 főre
7. Krisna-tudatú: 74 főre
8. pünkösdi: 84 főre
9. görögkatolikus: 1261 főre
10. evangélikus: 1 387 főre
11. református: 1 971 főre
12. római katolikus: 2 270 főre

Módszertani megjegyzések:

• Jogosan vetődik fel az a kérdés, hogy a népszámlálási adatokat mennyire tekinthetjük hitelesnek, különösen annak fényében, hogy a létszámát tekintve második legnagyobb "felekezet" a 'nem nyilatkozik' kategória. Mivel azonban a különböző felekezeteknek ugyanazon módszerrel vett adatait vizsgáltuk, így mégis lehetőség nyílik a felekezetek egyfajta összevetésére.
• A Krisna-tudatú hívők nem szerepeltek külön kategóriaként a népszámlálásban. Ők maguk 20 ezer fő körülire becsülik a létszámukat. Az általunk figyelembe vett 12 ezres adatot az adófelajánlások számához igazítottuk. Amennyiben igaz a 20 ezer fős lélekszám, akkor ők a 6. legnagyobb vallási közösség Magyarországon, megelőzve az ortodoxokat, a Hit Gyülekezetét és a baptistákat is. A harmadik listában nem változna a pozíciójuk.
• A mormonok létszámára vonatkozóan - más adat hiányában - az egyház saját becsléseinek alsó határából indultunk ki. Ők 23 helyi gyülekezetben 200-400 fő közötti létszámot adnak meg magukról.

Néhány vázlatos gondolat, a részletes kiértékelés helyett:

• Nagyon alacsony (1,5%) a magukat nyíltan ateistának vallók aránya.

• Nagyon magas (27,4%) a nem válaszolók aránya, annak ellenére, hogy minden felekezet az adat bemondására buzdította a híveit. Valószínűleg ez a szám nem csak azokat rejti, akik személyiségi jogi okokból nem akartak válaszolni; hanem azokat is, akiknek saját maguk felé sem tisztázott a viszonya a vallásokhoz vagy az ateizmushoz.

• Ugyancsak rendkívül magas (16,7%) a felekezeten kívüliek aránya, ez a harmadik legnagyobb létszámú csoportja a felmérésnek. A csoport nem homogén. Ide tartoznak a "maguk módján vallásos" emberek; a beleszületett vallásuktól eltávolodott keresztények; a kisegyházak között ingázó, helyüket sehol nem találó hívők; a vallásokat filozófiai irányzatként kezelő "szabadon gondolkodók"; az ezoterikus praktikák és a new age irányzatok hívei. És minden bizonnyal itt jelennek meg azok a hívek is, akiknek a felekezetére nem kérdezett rá konkrétan a felmérés.

• Meglepő lehet a Jehova Tanúinak kiemelkedő aránya a "kisegyházak" között. Különösen arra való tekintettel, hogy nem egy náluk kisebb felekezet több intézményt tart fenn mint ők, és a médiában is lényegesen intenzívebben jelenik meg.

• A "kisegyházak" között előkelő helyen állnak a nem keresztény felekezetek. Kiemelten figyelemre méltó, hogy a buddhisták és a Krisna-tudatúak a tíz évvel korábbihoz képest megtöbbszörözték a létszámukat.

• Az iszlám létszáma ebben az adatsorban nem jelentős, bár jelentősen leelőzte a hazánkban nagyobb múltra visszatekintő metodistákat, és nem sokkal van lemaradva a szintén nagyobb múltú unitárius és adventista egyházaktól. Azt is figyelembe kell venni, hogy évtizedek óta élnek olyan iszlám közösségek Magyarországon, akik a magyar állampolgárságot nem vették fel, így a népszámlálási adatokban sem jelennek meg.

• A felsőoktatást tekintve óriási a szakadék a "kisegyházak" és a "nagyegyházak" között. Az előbbieknél kevesebb mint száz hívőre jut egy lelkész-hallgató, az utóbbiaknál pedig ezer-kétezer főre.

• E tekintetben ugyancsak szignifikáns a különbség a görögkatolikus és a római katolikus egyház között, holott valójában ugyanarról a katolikus egyházról van szó. A római katolikusok jelentős hátrányát sokan a papi cölibátus következményének tekintik.

• A "kisegyházak" a felsőoktatásban nem csak relatíve, de a hallgatók számának abszolút értékét tekintve is versenyképesek a "nagyegyházakkal": a görögkatolikus és az evangélikus egyházat hat kisegyház is megelőzte, ezek közül pedig a Hit Gyülekezetének a református egyháznál is több hallgatója van, így a katolikusok után ők a másodikak a listán.

+ + +

Befejezésül néhány adat a magyarországi keleti keresztény egyházról

Mint az a fentiekből is látható, a keleti kereszténység a felsorolásban szereplő tizenhárom "kisegyház" között a negyedik, összességében pedig a nyolcadik helyen áll, 13 710 fővel. Azonban ez a szám igencsak hozzávetőleges, hiszen sokan telepedtek meg Magyarországon úgy az utóbbi évtizedekben, hogy nem kértek és nem kaptak állampolgárságot, így ők a népszámlálási adatokban nem jelennek meg.

Mindezek mellett ez a létszám folyamatosan változik is. Vannak, akik eleve kétlaki életre rendezkednek be, csak bizonyos időközönként tartózkodnak itt életvitelszerűen, máskor pedig másik országban élnek. Megint mások az egyetemi diákéveiket töltik nálunk, majd hazatérnek. Nem csak az ortodox hívek összlétszáma mutathat jelentős eltéréseket néhány éves periódusokon belül, de belső arányai is: aktuálisan melyik ortodox egyháznak van több vagy kevesebb híve.

A 2011. évi népszámlálás egy kategóriának vette az ortodox egyházat - tulajdonképpen jogosan - azonban több szempont szerint is különbségeket tehetünk a részegyházak között (nagyság szerinti csökkenő sorrendben):

- Teológiailag:

1. diofizita ortodoxok
2. miafizita ortodoxok

- Rítus szerint:

1. bizánci rítusú
2. kopt rítusú
3. örmény rítusú

- Szervezetileg:

1. orosz
2. szerb
3. román
4. görög
5. bolgár
6. kopt
7. örmény

A legnépesebb ortodox közösségek létszáma is csak néhány ezer fő, míg a legkisebbek mindössze néhány száz fősek. Ahogy utaltunk rá, ezek a létszámok folyamatosan ingadoznak és egymáshoz viszonyított arányuk is változhat. Az ortodox egyháznak nincs Magyarországon papképzése, a papok, diakónusok a legnevesebb külföldi ortodox egyetemeken tanulnak, többen pedig az Athosz-hegyen is éltek.

A budapesti kopt ortodox templom

A Muratori-kánon

Korának jelentős olasz történésze, Ludovico Antonio Muratori (+1750) római katolikus pap fedezte fel ezt a szövegtöredéket egy VII-VIII. századi kódexben. A 85 soros töredék latin nyelven íródott egy lényegesen korábbi görög szöveg fordításaként. Az eredetit Kr. u. 170. körül vethették papírra Rómában.

Ludovico Antonio Muratori

A szöveg szerzője ismeretlen, mint ahogy nem ismert a szöveg eredeti kontextusa sem. A megfogalmazás azonban arra enged következtetni, hogy afféle ismeretterjesztő irodalomról van szó. Az írás olyan személyt - vagy személyeket - ismertet meg a kereszténység szent irataival, akinek nincs - vagy nincs még - közelebbi kapcsolata az Egyházzal. Nem elképzelhetetlen az sem, hogy a katekumenek felkészülését segítő jegyzettel állunk szemben.

Ez a szövegtöredék tartalmazza az Újszövetség ma ismert legkorábbi kánonját. A Muratori-töredék az Újszövetség 27 könyvéből 22-őt sorol fel, mindössze 5 apostoli levél hiányzik belőle. Az írások meghatározott sorrendje, ami szintén majdnem azonos a ma ismerttel, arra enged következtetni, hogy a kánonlista alapja ekkorra már megszilárdult - mindössze hét-nyolc évtizeddel az utolsó újszövetségi könyv megírása után.

A töredék összesen 26 írást említ konkrétan, illetve egyértelműen következtethetünk kettő, név szerint nem említett Evangéliumra is. A szóban forgó 28 írást a szerző négy csoportba sorolja:

• 23 írás elfogadott az Egyházban és a szertartásokon is olvassák
• 1 írás elfogadott az Egyházban, de szertartásokon nem olvassák
• 2 írás elfogadott az Egyházban, de nem mindenhol olvassák szertartáson
• 3 írást egyöntetűen elutasít az Egyház, mint eretnek műveket

A fentiekben összesítettek részletesebben kifejtve:

• A töredék harmadiknak nevezi meg Lukács Evangéliumát, majd negyedikként Jánosét. Ebből következtetünk arra, hogy Máté és Márk evangéliuma volt a felsorolásban az első két Evangélium.

• Az Apostolok Cselekedeteit a szertartásokon olvasott írások között sorolja fel a szerző.

• Az apostolok levelei közül a zsidóknak írt levelet leszámítva Pál összes ma ismert levelét felsorolja, továbbá említi Júdás levelét, valamint János első két levelét.

• A mai újszövetségi kánonból tehát mindösszesen Pál zsidóknak írt levele, a harmadik János-levél, a Jakab levél valamint Péter két levele hiányzik.

• Érdekes jelenség, hogy a töredék nem a jelenlegi sorrendben, de nem is a vélhető kronológiát követve sorolja fel a leveleket, holott a felsorolást időrendi sorrendnek tekinti. A Muratori-töredék sorrendje a következő : Korinthusz - Efezus - Filippi - Kolossze - Galata - Thesszalonika - Róma, kihangsúlyozva, hogy hét gyülekezethez írt Pál, akárcsak "előde", János a Jelenésekben.

• Meg kell említeni - amit alább részletesebben is tárgyalunk majd - hogy Jánost Pál elődjének nevezi, a kánoni sorrendet tehát időrendi sorrendnek is veszi a szerző.

• János Jelenéseiről és Péter apokrif apokalipsziséről azt írja a szerző, hogy bár az Egyház elfogadja ezeket a könyveket, de szertartásokon nem mindenhol olvassák. A Jelenések Könyvét tekintve ez máig így van, a kopt rítusban például felolvasnak belőle, de a görög rítusban nem. 

• Péter apokalipszise címen jelenleg három különböző szöveget is ismerünk: egy görög, egy etióp és egy kopt nyelvűt, melyek jelentős eltéréseket mutatnak egymáshoz képest. Valószínűsíthetően a görög változatra gondolt a szerző, annál is inkább, mert a kopt nyelvű egyértelműen heterodox gnosztikus tanokat hirdet. A Muratori-töredékben ez az egyetlen említett írás, mely azóta már nem számít kanonikus iratnak, bár mint láttuk már akkor sem mindenhol tekintették annak.

• Ismeretlen okból, de az apostoli levelek között említi a töredék a Salamonnak tulajdonított Bölcsességek Könyvét is. Ez az egyetlen ószövetségi könyv, mely a szövegben szerepel, és egyben egy tanulságos adalék a deuterokanonikus könyvek kérdéséhez is, miszerint a korai Egyáz is felolvasott belőle a szertartásain.

• A töredék említi Hermász Pásztorát, mint az Egyház által elfogadott, de szertartásokon nem olvasott könyvet. A mű szerzőjének I. Piusz (+155) fivérét nevezi meg.

• A töredék három írást nevez meg, mint az Egyház által elutasított eretnek írásokat. Ezek a Marcioni-zsoltárok és a Pál nevében írt levelek Alexandriába illetve Laodíceába. Pál valóban írt levelet Laodíceába (Kol 4,16) azonban ez elveszett és így alkalmat adott egy hamisítvány terjesztésére. Az alexandriai levélről, akárcsak Marcioni zsoltárairól nem tudunk közelebbit, más ismert források nem utalnak rájuk.

A töredék egyértelműen tanúsítja, hogy az Újszövetség kanonizációs folyamatában az írások száma nőtt, nem pedig csökkent. Teljesen alaptalanok tehát azok a feltételezések, mely szerint az apokrif iratok valaha is a Szentírás részét képezték volna.

+ + +

Tanulságos felfigyelni arra, hogy a töredék szerzője időrendi sorrendnek tekinti az írások általa ismertetett sorrendjét. A Jelenések Könyvét, mint nem minden közösségben elfogadott könyvet, csak később említi a szöveg, azonban a szerzője úgy vélte, hogy korábbi keletkezésű Pál leveleinél. Ez a mai ismereteink szerint nem felel meg a valóságnak, hiszen Pál már régóta nem élt, amikor János papírra veti azt. A fentiek alapján a következő, vélt kronológia rajzolódik ki előttünk a Muratori-töredékből: 

1. Máté Evangéliuma
2. Márk Evangéliuma (elképzelhető, de nem valószínű a két Evangélium fordított sorrendje is)
3. Lukács Evangéliuma és másik műve, az Apostolok Cselekedetei
4. János Evangéliuma és másik műve, a Jelenések Könyve
5. Az apostolok levelei meghatározott sorrendben

Ez a kronológiai elképzelés, némi módosulásokkal tulajdonképpen a mai napig tartja magát a nyugati egyházban. Általában a Jelenések könyvét szokták az apostoli levelek utánra datálni, ami ténylegesen megfelel a feltételezhetőnek, azonban a legtöbb írás sorrendisége nem esik egybe a valós keltezésük egymásutániságával. A Máté - Márk - Lukács - János evangéliumi sorrendet még ma is időrendi sorrendnek tekintik egyes egyháztörténészek, annak ellenére, hogy más szövegkritikai elemzések viszont Márkot datálják legkorábbra.

Nehéz lenne eldönteni, hogy a kánoni sorrendet valóban az akkor feltételezett időrendi sorrend szabta meg - avagy pont fordítva, a hagyomány által szentesített kánoni sorrendet azonosították később a művek keletkezési sorrendjével.

Az mindenesetre bizonyos, hogy az Újszövetség szerkesztésének alapját az Ószövetség, méghozzá a Septuaginta hagyományos sorrendje inspirálta. (Megjegyzendő, hogy a Septuaginta nem csak néhány könyvvel többet tartalmaz, mint a Vulgata, de más sorrendben is hozza őket.) A szerkesztési elv alapsémája tehát a következő:

1. "Törvény könyvei" - az Evangéliumok, melyek ugyanolyan kiemelt jelentőséggel bírnak az Új Szövetség Egyházában, mint az ószövetségi választott nép hitéletében a Tóra
2. "Történeti könyv" - az Apostolok Cselekedetei
3. "Bölcsességi könyvek" - az apostolok levelei
4. "Prófétai könyv" - a Jelenések Könyve

Érdemes azt is megjegyezni, hogy az időrendiség kérdése - ami a szövegben is hangsúlyosan előkerül - tipikusan a nyugati kereszténység problematikája. A keleti kereszténység számára viszont az eltérő időfelfogásából fakadóan a történelmi kronológia nem volt soha sem központi kérdés. Az evangéliumos könyveket nem is mindig ebben a sorrendben szerkesztették, hanem a templomi felolvasásuk éves ciklusának megfelelően, Jánossal kezdve.

Ebből a tekintetből a Muratori-töredék nem csak az Újszövetség kanonizációs folyamatának fontos dokumentuma, de egyben a keleti és nyugati kereszténység közti eltéréseknek egy igen korai jelét is felfedezhetjük benne.

(A Muratori-töredék teljes szövege latin eredetiben és angol fordításban itt olvasható.)

Kronológiai visszaszámlálás

(a Magyarországon működő keresztény felekezetek listája, a teljesség igénye nélkül)

2012. - Kubinyi Károly megalapítja a Szövétnek Keresztény Gyülekezetet
2006. - Nagy Károly megalapítja a Független Történelmi  Protestáns Egyházat
2004. - Süveges József társaival megalapítja az Omega Pünkösdi Gyülekezetek Hálózatát
2001. - Fuferanda Pál megalapítja a Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyházat

1998. - Piszter Ervin megalapítja a Budapesti Autonóm Gyülekezetet
1995. - Perjési István megalapítja az Agapé Gyülekezetet
1994. - Kip McKean megalapítja Krisztus Nemzetközi Egyházát
1993. - Jim Sanders megalapítja Krisztus Szeretete Egyházát
1990. - Külföldi misszionáriusok megalapítják a Biblia Szól Keresztény Gyülekezetet
1989. - Az Egervári-csoport megalapítja a Keresztény Advent Közösséget
1979. - Németh Sándor megalapítja a Hit Gyülekezetét
1975. - Iványi Gábor megalapítja a Magyar Evangéliumi Testvérközösséget
1972. - Bereczki Sándor megalapítja a Mindenki Temploma Gyülekezetet
1965. - Chuck Smith megalapítja a Golgota Keresztény Gyülekezetet
1964. - Kurgyis József többedmagával megalapítja a Kármel Gyülekezetet
1947. - Megalakul az Őskeresztyén Apostoli Egyház
1934. - Tomi József megalapítja az Agapé Pünkösdi Gyülekezetet
1932. - Lődi Lajos többedmagával megalapítja az Élő Isten Gyülekezetét
1928. - Szalai József megalapítja a Magyar Pünkösdi Egyházat
1925. - Önállósodik a Hetednapi Adventista Reformmozgalom
1920. - Sándor János megalapítja a Magyar Szabadkeresztyén Gyülekezetet

1895. - Phineas F. Breese megalapítja a Názáreti Egyházat
1879. - Mary Baker Eddy megalapítja a Keresztény Tudomány vallási szervezetet
1871. - Ignaz von Döllinger vezetésével önállósodik az Ókatolikus Egyház
1870. - Charles Taze Russel megalapítja a Jehova Tanúi vallási szervezetet
1865. - William Booth megalapítja az Üdvhadsereg Szabadegyházat
1863. - Ellen G. White többedmagával megalapítja a Hetednapi Adventista Egyházat
1848. - John Thomas megalapítja a Krisztadelfiánus Egyházat
1840. - Hencsey Lajos megalapítja a Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezetét
1830. - Anthony Norris Groves megalapítja a Keresztyén Testvérgyülekezetet
1829. - Joseph Smith megalapítja az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházát

1774. - Charles Wesley megalapítja a Metodista Egyházat

1606. - John Smyth megalapítja a Baptista Egyházat

1568. - Dávid Ferenc megalapítja az Unitárius Egyházat
1563. - Jean Caulvin (Kálvin János) megalapítja a Református Egyházat
1534. - VIII. Henrik megalapítja az Anglikán Episzkopális Egyházat
1517. - Martin Luder (Luther Márton) megalapítja az Evangélikus Egyházat

.

.
.

1054. - A Római Patriarchátus kiválik a Pentarchiából, létre jön a Római Katolikus Egyház

.

.

.

.

.

.

.

30-33. - Jézus Krisztus megalapítja az Egy, Szent, Egyetemes és Apostoli Egyházat,
mely Egyház mind a tanítását, mind a hitéletét, mind pedig a szervezeti felépítését tekintve változatlan formában él tovább az ortodox részegyházakban.

Ammoniosz és Euszebiosz kánon-táblái

A négy Evangélium sajátos szerkesztésű kéziratairól van szó, melyek a késő ókortól a középkoron át egészen az újkorig népszerűek voltak, mind a keleti, mid a nyugati kereszténység körében. Valószínűleg ma is sokan örülnének annak, ha az Evangéliumot ebben a szerkesztésben is kiadnák.

Alexandriai Ammoniosz (II-III. szd.) elgondolása az volt, hogy a párhuzamok könnyebb áttekinthetősége érdekében az evangelisták párhuzamos igehelyeit egymás mellett, párhuzamos oszlopokban kell megjeleníteni. Az Ammoniosz által a Kr. u. 220. körül megkezdett munkát a nagy egyháztörténész, Kaiszareiai Euszebiosz (+339) végezte be. A szakirodalom ezért hol az egyikük, hol a másikuk nevéhez kötve "Ammoniosz vagy Euszebiosz kánon-táblái vagy egyszerűen csak szakaszai" néven tartja számon e művet.

Az összehasonlítás alapját az evangéliumi szakaszok képezik. Máté Evangéliumát 355, Márkét 235, Lukácsét 343, Jánosét pedig 232 szakaszra osztották fel. Ezeket a szakaszokat a tartalmi hasonlóság alapján egymáshoz rendelték, és négy, három illetve két párhuzamos oszlopba írták. A teljes mű tíz kánonra oszlik, attól függően, hogy mely Evangéliumok  párhuzamos szakaszait tartalmazza:

I. kánon: Máté, Márk, Lukács és János párhuzamos igehelyei, 4 oszlopban

II. kánon: Máté, Márk és Lukács párhuzamos igehelyei, 3 oszlopban
III. kánon: Máté, Lukács és János párhuzamos igehelyei, 3 oszlopban
IV. kánon: Máté, Márk és János párhuzamos igehelyei, 3 oszlopban

V. kánon: Máté és Lukács párhuzamos igehelyei, 2 oszlopban
VI. kánon: Máté és Márk párhuzamos igehelyei, 2 oszlopban
VII. kánon: Máté és János párhuzamos igehelyei, 2 oszlopban
VIII. kánon: Lukács és Márk párhuzamos igehelyei, 2 oszlopban
IX. kánon: Lukács és János párhuzamos igehelyei, 2 oszlopban

X. kánon: A csak Máténál, csak Márknál, csak Lukácsnál és csak Jánosnál fellelhető igehelyek gyűjteménye.

A szakaszok felosztása itt tekinthető meg, az egyes kánonokhoz tartozó párhuzamos szakaszok besorolása pedig itt érhető el. A példa kedvéért álljon itt az I. kánon utolsó párhuzama, mely a következő igehelyeket veti össze egymással:

Máté 352. szakasz: A szombat befejeztével, abban az órában, amely a hét első napjára virrad, Mária Magdolna és a másik Mária elment megnézni a sírt. És íme, nagy földrengés támadt: az Úr angyala leszállt az égből, odament, elhengerítette a követ és ráült. Olyan volt a megjelenése, mint a villám, és a ruhája fehér volt, mint a hó. Az őrök megrettentek tőle való félelmükben, és mint a holtak, olyanok lettek. (Mt 28,1-4)

Márk 231. szakasz: A hét első napján korán reggel, amikor a nap felkelt, a sírhoz mentek. Azt kérdezték egymástól: »Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt ajtajából?« Amikor azonban körülnéztek, azt látták, hogy a kő már el van hengerítve. Igen nagy volt ugyanis. Bementek a sírboltba. Jobbkéz felől egy ifjút láttak ülni hosszú fehér ruhába öltözve, és megrémültek. (Mk 16,2-5)

Lukács 336. szakasz: A hét első napján kora hajnalban a sírhoz mentek, magukkal vitték az illatszereket, amelyeket készítettek. A követ a sírtól elhengerítve találták. Amikor beléptek, nem találták az Úr Jézus testét. Történt pedig, hogy amíg ezen tanakodtak, egyszerre két férfi állt ott mellettük, ragyogó ruhában. (Lk 24,1-4)

János 211. szakasz: Mária pedig kinn állt a sírnál, és sírt. Amint sírdogált, behajolt a sírboltba. Két angyalt látott fehér ruhában ülni, az egyiket fejtől, a másikat lábtól, ahol Jézus teste feküdt. (Jn 20,11-12)

+ + +

Az alábbiakban Euszebiosz kánonjainak néhány értékes kéziratát mutatjuk be.

Rabbula Evangélium, szír kézirat, Kr. u. 586.

Kellsi kódex, ír kézirat, Kr. u. 800. körül

Egmond Evangélium, frank kézirat, Kr. u. 900. körül

Codex Tischendorfianus, bizánci kézirat, IX-X. század

Hispániai kézirat X. század

Bizánci kézirat, 1020. körül

Bizánci kézirat, 1100. körül

Latin kézirat német nyelvterületről, 1120-1140 körül

Örmény kézirat, T'oros Roslin alkotása, 1256.

Etióp kézirat, XIV. század első fele

Örmény kézirat, 1386.

Etióp kézirat, 1504-1505.

Örmény kézirat, 1609.

Örmény kézirat, 1615.

Örmény kézirat, Malnazar alkotása, 1637-1638.