Statisztikai számvetés

Egy másik bejegyzésben egy múltba tekintő kronológiai vázlatot közöltünk a magyarországi keresztény felekezetekre vonatkozóan. Most a jelenlegi helyzet statisztikai keresztmetszetét ismertetjük. Az alábbi felsorolás az egyes felekezetek lélekszámát mutatja a 2011. évi népszámlálás adatai alapján; zárójelben az összlakossághoz viszonyított százalékos arányuk szerepel (csak az 1% fölöttiek). Vastag betűvel a magukat keresztényként meghatározó közösségeket jelöltük. A csillag azt jelzi, hogy mely felekezeteknek van felsőfokú hitéleti képzése Magyarországon.

1. római katolikus: 3 691 389 fő (37,1%) *
2. református:  1 153 454 fő (11,6%) *
3. evangélikus: 215 093 fő (2,2%) *
4. görögkatolikus:  179 176 fő (1,7%) *
5. Jehova Tanúi:  31 727 fő
6. baptista:  18 211 fő *
7. Hit Gyülekezete:  18 220 fő *
8. ortodox keresztény: 13 710 fő
9. Krisna-tudatú: 12 000 fő * (nem népszámlálási adat)
10. zsidó:  10 965 fő *
11. buddhista:  9 758 fő *
12. pünkösdi:  9 326 fő *
13. unitárius: 6 820 fő
14. adventista: 6 213 fő *
15. iszlám: 5 579 fő
16. mormon: 5000 fő (nem népszámlálási adat)
17. metodista:  2 416 fő *

Néhány tanulságos kiegészítő adat:

• 2 699 025 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozását illetően (27,2%)
• 1 659 023 fő úgy nyilatkozott, hogy nem tartozik felekezethez (16,7%)
• 147 386 fő vallotta magát ateistának (1,5%)

Az alábbi felsorolás pedig a hitéleti felsőoktatás adatait szemlélteti. A pap-, lelkész-, hitoktató-, teológus- és egyéb hitéleti képzés hallgatói létszáma a 2009/2010 tanévben a következő volt:

1. római katolikus: 1626 fő
2. Hit Gyülekezete: 600 fő
3. református: 585 fő
4. buddhista: 424 fő
5. adventista: 318 fő
6. baptista: 255 fő
7. Krisna-tudatú: 251 fő
8. zsidó: 166 fő
9. evangélikus: 155 fő
10. görögkatolikus: 142 fő
11. pünkösdi: 111 fő
12. metodista: 43 fő

Az alábbiakban a fenti két adatsort vetettük össze. Azt vizsgáltuk, hogy felekezetenként hány hívőre jut egy hallgató. Itt értelemszerűen a kisebb létszám jelenti a társadalmilag előnyösebb helyzetet, ezért ez a lista a fentiekkel ellentétben növekvő sorrendet mutat:

1. adventista: 19 főre jut 1 hallgató 
2. buddhista: 23 főre
3. Hit Gyülekezete: 30 főre
4. metodista: 56 főre
5. zsidó: 66 főre
6. baptista: 71 főre
7. Krisna-tudatú: 74 főre
8. pünkösdi: 84 főre
9. görögkatolikus: 1261 főre
10. evangélikus: 1 387 főre
11. református: 1 971 főre
12. római katolikus: 2 270 főre

Módszertani megjegyzések:

• Jogosan vetődik fel az a kérdés, hogy a népszámlálási adatokat mennyire tekinthetjük hitelesnek, különösen annak fényében, hogy a létszámát tekintve második legnagyobb "felekezet" a 'nem nyilatkozik' kategória. Mivel azonban a különböző felekezeteknek ugyanazon módszerrel vett adatait vizsgáltuk, így mégis lehetőség nyílik a felekezetek egyfajta összevetésére.
• A Krisna-tudatú hívők nem szerepeltek külön kategóriaként a népszámlálásban. Ők maguk 20 ezer fő körülire becsülik a létszámukat. Az általunk figyelembe vett 12 ezres adatot az adófelajánlások számához igazítottuk. Amennyiben igaz a 20 ezer fős lélekszám, akkor ők a 6. legnagyobb vallási közösség Magyarországon, megelőzve az ortodoxokat, a Hit Gyülekezetét és a baptistákat is. A harmadik listában nem változna a pozíciójuk.
• A mormonok létszámára vonatkozóan - más adat hiányában - az egyház saját becsléseinek alsó határából indultunk ki. Ők 23 helyi gyülekezetben 200-400 fő közötti létszámot adnak meg magukról.

Néhány vázlatos gondolat, a részletes kiértékelés helyett:

• Nagyon alacsony (1,5%) a magukat nyíltan ateistának vallók aránya.

• Nagyon magas (27,4%) a nem válaszolók aránya, annak ellenére, hogy minden felekezet az adat bemondására buzdította a híveit. Valószínűleg ez a szám nem csak azokat rejti, akik személyiségi jogi okokból nem akartak válaszolni; hanem azokat is, akiknek saját maguk felé sem tisztázott a viszonya a vallásokhoz vagy az ateizmushoz.

• Ugyancsak rendkívül magas (16,7%) a felekezeten kívüliek aránya, ez a harmadik legnagyobb létszámú csoportja a felmérésnek. A csoport nem homogén. Ide tartoznak a "maguk módján vallásos" emberek; a beleszületett vallásuktól eltávolodott keresztények; a kisegyházak között ingázó, helyüket sehol nem találó hívők; a vallásokat filozófiai irányzatként kezelő "szabadon gondolkodók"; az ezoterikus praktikák és a new age irányzatok hívei. És minden bizonnyal itt jelennek meg azok a hívek is, akiknek a felekezetére nem kérdezett rá konkrétan a felmérés.

• Meglepő lehet a Jehova Tanúinak kiemelkedő aránya a "kisegyházak" között. Különösen arra való tekintettel, hogy nem egy náluk kisebb felekezet több intézményt tart fenn mint ők, és a médiában is lényegesen intenzívebben jelenik meg.

• A "kisegyházak" között előkelő helyen állnak a nem keresztény felekezetek. Kiemelten figyelemre méltó, hogy a buddhisták és a Krisna-tudatúak a tíz évvel korábbihoz képest megtöbbszörözték a létszámukat.

• Az iszlám létszáma ebben az adatsorban nem jelentős, bár jelentősen leelőzte a hazánkban nagyobb múltra visszatekintő metodistákat, és nem sokkal van lemaradva a szintén nagyobb múltú unitárius és adventista egyházaktól. Azt is figyelembe kell venni, hogy évtizedek óta élnek olyan iszlám közösségek Magyarországon, akik a magyar állampolgárságot nem vették fel, így a népszámlálási adatokban sem jelennek meg.

• A felsőoktatást tekintve óriási a szakadék a "kisegyházak" és a "nagyegyházak" között. Az előbbieknél kevesebb mint száz hívőre jut egy lelkész-hallgató, az utóbbiaknál pedig ezer-kétezer főre.

• E tekintetben ugyancsak szignifikáns a különbség a görögkatolikus és a római katolikus egyház között, holott valójában ugyanarról a katolikus egyházról van szó. A római katolikusok jelentős hátrányát sokan a papi cölibátus következményének tekintik.

• A "kisegyházak" a felsőoktatásban nem csak relatíve, de a hallgatók számának abszolút értékét tekintve is versenyképesek a "nagyegyházakkal": a görögkatolikus és az evangélikus egyházat hat kisegyház is megelőzte, ezek közül pedig a Hit Gyülekezetének a református egyháznál is több hallgatója van, így a katolikusok után ők a másodikak a listán.

+ + +

Befejezésül néhány adat a magyarországi keleti keresztény egyházról

Mint az a fentiekből is látható, a keleti kereszténység a felsorolásban szereplő tizenhárom "kisegyház" között a negyedik, összességében pedig a nyolcadik helyen áll, 13 710 fővel. Azonban ez a szám igencsak hozzávetőleges, hiszen sokan telepedtek meg Magyarországon úgy az utóbbi évtizedekben, hogy nem kértek és nem kaptak állampolgárságot, így ők a népszámlálási adatokban nem jelennek meg.

Mindezek mellett ez a létszám folyamatosan változik is. Vannak, akik eleve kétlaki életre rendezkednek be, csak bizonyos időközönként tartózkodnak itt életvitelszerűen, máskor pedig másik országban élnek. Megint mások az egyetemi diákéveiket töltik nálunk, majd hazatérnek. Nem csak az ortodox hívek összlétszáma mutathat jelentős eltéréseket néhány éves periódusokon belül, de belső arányai is: aktuálisan melyik ortodox egyháznak van több vagy kevesebb híve.

A 2011. évi népszámlálás egy kategóriának vette az ortodox egyházat - tulajdonképpen jogosan - azonban több szempont szerint is különbségeket tehetünk a részegyházak között (nagyság szerinti csökkenő sorrendben):

- Teológiailag:

1. diofizita ortodoxok
2. miafizita ortodoxok

- Rítus szerint:

1. bizánci rítusú
2. kopt rítusú
3. örmény rítusú

- Szervezetileg:

1. orosz
2. szerb
3. román
4. görög
5. bolgár
6. kopt
7. örmény

A legnépesebb ortodox közösségek létszáma is csak néhány ezer fő, míg a legkisebbek mindössze néhány száz fősek. Ahogy utaltunk rá, ezek a létszámok folyamatosan ingadoznak és egymáshoz viszonyított arányuk is változhat. Az ortodox egyháznak nincs Magyarországon papképzése, a papok, diakónusok a legnevesebb külföldi ortodox egyetemeken tanulnak, többen pedig az Athosz-hegyen is éltek.

A budapesti kopt ortodox templom