Alexandriai Ammoniosz (II-III. szd.) elgondolása az volt, hogy a párhuzamok könnyebb áttekinthetősége érdekében az evangelisták párhuzamos igehelyeit egymás mellett, párhuzamos oszlopokban kell megjeleníteni. Az Ammoniosz által a Kr. u. 220. körül megkezdett munkát a nagy egyháztörténész, Kaiszareiai Euszebiosz (+339) végezte be. A szakirodalom ezért hol az egyikük, hol a másikuk nevéhez kötve "Ammoniosz vagy Euszebiosz kánon-táblái vagy egyszerűen csak szakaszai" néven tartja számon e művet.
Az összehasonlítás alapját az evangéliumi szakaszok képezik. Máté Evangéliumát 355, Márkét 235, Lukácsét 343, Jánosét pedig 232 szakaszra osztották fel. Ezeket a szakaszokat a tartalmi hasonlóság alapján egymáshoz rendelték, és négy, három illetve két párhuzamos oszlopba írták. A teljes mű tíz kánonra oszlik, attól függően, hogy mely Evangéliumok párhuzamos szakaszait tartalmazza:
I. kánon: Máté, Márk, Lukács és János párhuzamos igehelyei, 4 oszlopban
II. kánon: Máté, Márk és Lukács párhuzamos igehelyei, 3 oszlopban
III. kánon: Máté, Lukács és János párhuzamos igehelyei, 3 oszlopban
IV. kánon: Máté, Márk és János párhuzamos igehelyei, 3 oszlopban
V. kánon: Máté és Lukács párhuzamos igehelyei, 2 oszlopban
VI. kánon: Máté és Márk párhuzamos igehelyei, 2 oszlopban
VII. kánon: Máté és János párhuzamos igehelyei, 2 oszlopban
VIII. kánon: Lukács és Márk párhuzamos igehelyei, 2 oszlopban
IX. kánon: Lukács és János párhuzamos igehelyei, 2 oszlopban
X. kánon: A csak Máténál, csak Márknál, csak Lukácsnál és csak Jánosnál fellelhető igehelyek gyűjteménye.
A szakaszok felosztása itt tekinthető meg, az egyes kánonokhoz tartozó párhuzamos szakaszok besorolása pedig itt érhető el. A példa kedvéért álljon itt az I. kánon utolsó párhuzama, mely a következő igehelyeket veti össze egymással:
Máté 352. szakasz: A szombat befejeztével, abban az órában, amely a hét első napjára virrad, Mária Magdolna és a másik Mária elment megnézni a sírt. És íme, nagy földrengés támadt: az Úr angyala leszállt az égből, odament, elhengerítette a követ és ráült. Olyan volt a megjelenése, mint a villám, és a ruhája fehér volt, mint a hó. Az őrök megrettentek tőle való félelmükben, és mint a holtak, olyanok lettek. (Mt 28,1-4)
Márk 231. szakasz: A hét első napján korán reggel, amikor a nap felkelt, a sírhoz mentek. Azt kérdezték egymástól: »Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt ajtajából?« Amikor azonban körülnéztek, azt látták, hogy a kő már el van hengerítve. Igen nagy volt ugyanis. Bementek a sírboltba. Jobbkéz felől egy ifjút láttak ülni hosszú fehér ruhába öltözve, és megrémültek. (Mk 16,2-5)
Lukács 336. szakasz: A hét első napján kora hajnalban a sírhoz mentek, magukkal vitték az illatszereket, amelyeket készítettek. A követ a sírtól elhengerítve találták. Amikor beléptek, nem találták az Úr Jézus testét. Történt pedig, hogy amíg ezen tanakodtak, egyszerre két férfi állt ott mellettük, ragyogó ruhában. (Lk 24,1-4)
János 211. szakasz: Mária pedig kinn állt a sírnál, és sírt. Amint sírdogált, behajolt a sírboltba. Két angyalt látott fehér ruhában ülni, az egyiket fejtől, a másikat lábtól, ahol Jézus teste feküdt. (Jn 20,11-12)
+ + +
Az alábbiakban Euszebiosz kánonjainak néhány értékes kéziratát mutatjuk be.
 |
| Rabbula Evangélium, szír kézirat, Kr. u. 586. |
 |
| Kellsi kódex, ír kézirat, Kr. u. 800. körül |
 |
| Egmond Evangélium, frank kézirat, Kr. u. 900. körül |
 |
| Codex Tischendorfianus, bizánci kézirat, IX-X. század |
 |
| Hispániai kézirat X. század |
 |
| Bizánci kézirat, 1020. körül |
 |
| Bizánci kézirat, 1100. körül |
 |
| Latin kézirat német nyelvterületről, 1120-1140 körül |
 |
| Örmény kézirat, T'oros Roslin alkotása, 1256. |
 |
| Etióp kézirat, XIV. század első fele |
 |
| Örmény kézirat, 1386. |
 |
| Etióp kézirat, 1504-1505. |
 |
| Örmény kézirat, 1609. |
 |
| Örmény kézirat, 1615. |
 |
| Örmény kézirat, Malnazar alkotása, 1637-1638. |
