"Szűz" vagy "fiatal asszony"?

Fiút fog szülni, akit te Jézusnak nevezel, mert ő szabadítja meg népét bűneitől. Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta szavával mondott: "Íme a szűz méhében fogan és fiút szül, és Emmanuelnek fogják hívni." Ez azt jelenti: Velünk az Isten. (Mt 1,21-23)

Szent Máté görög nyelvű Evangéliumában betű szerint idézi Izajás prófétát (Iz, 7,14) a görög nyelvű Ószövetségből, a Septuagintából. Máténál és Izajásnál egyaránt a παρθένος (parthenosz) szerepel, melynek a pontos fordítása szűz. Ha viszont abból indulunk ki, mint ahogy egyes kutatók vélik, hogy Máté evangéliuma eredetileg arámi nyelven íródott, akkor azt kell megállapítanunk, hogy az idézet a szír-arámi Ószövetség-fordítással egyezik szó szerint, amelyben ugyancsak a szűz kifejezés szerepel.

Néhány magyar és más nyelvű fordításban azonban a "fiatal asszony", "fiatal nő" kifejezésekkel találkozhatunk. Ez a héber העלמה (hāˤalmāh, hozzávetőleges magyar kiejtéssel almah) némi magyarázatra szoruló fordítása. Ezt a későbbiekben tisztázni fogjuk, lássuk azonban először magát a szöveget, Izajás próféta könyve 7. fejezetének 14. versét.

1. a Holt-tengeri szövegvariáns

A legrégibb ma ismert héber nyelvű szövege Izajás próféta könyvének a Holt-tengeri tekercsek között maradt fent. Az úgynevezett "nagy Izajás-tekercs" (1QIsa/a) a Kr. e. II. századra datálódik.

לכן יתן יהוה הוה לכמ[ה אות ה]נה העלמה הרה וילדת בן וקרא שמו עמנואל

lkn ytn YHWH hwh lkm[h ˀwt h]nh hˤlmh hrh wyldt bn wqrˀ šmw ˤmnwˀl

Amint látjuk, már itt is az hˤlmh (hāˤalmāh, almah) szerepel a szövegben, ez a kifejezés tehát nem egy későbbi változtatás eredménye.

2. a Hetvenes Fordítás

A Hetvenes Fordítás (Septuaginta, LXX) a Kr. e. II-III. században készült el Alexandriában. Bár a szöveg görög nyelvű, de mégis korábbi, mint az első ismert héber nyelvű változat. Szem előtt kell tartani azt is, hogy a görög fordítást a zsidó vallásban meglehetősen jártas, tudós rabbik készítették el, az ő értelmezésük tehát mindenképpen iránymutató az akkori zsidó vallást illetően.

διὰ τοῦτο δώσει κύριος αὐτὸς ὑμῖν σημεῖον· ἰδοῦ ἡ παρθένος ἐν γαστρὶ ἕξει καὶ τέξεται υἱόν, καὶ καλέσεις τὸ ὄνομα αὐτοῦ Εμμανουηλ·

Amint már említettük, a görög szövegben a parthenosz (szűz) szerepel. Ez a héberben nem almah-nak, hanem hozzávetőleges magyar kiejtéssel betulah-nak hangzana.

3. a Peshitta

A Biblia szír-arámi nyelvű fordítása a Peshitta, a Kr. u. I. század végén, II. század elején készült. Az írásbeli fordítást már a keresztény egyház készítette saját használatra, azonban ez a zsidó vallás szempontjából is fontos szövegtanú.

A zsidóság anyanyelve ugyanis már hosszú ideje a szír-arámi volt, a hébert csak nagyon kevesen értették, ők voltak az úgynevezett írástudók. A többiek számára azonban mindig lefordították szír-arámira a zsinagógában a felolvasott ószövetségi igéket, vagy már eleve arámi nyelven idézték őket az írásmagyarázatok során. Az írott Peshitta tehát egy több évszázados szóbeli fordítási hagyományra nyúlik vissza.

mṭl hnˀ ntl lkwn mryˀ ˀlhˀ ˀtˀ. hˀ bṭwlṭˀ bṭnˀ wyldˀ brˀ. wntqrˀ šmh ˤmnwˀyl

A szír-arámi szövegben is a bṭwlṭˀ (hozzávetőleges magyar kiejtéssel betultah) szűzet jelent. A héber almah-ot tehát maga a zsidóság is szűz-nek fordította, mind görög, mind arámi nyelvre.

4. a maszoréta szövegváltozat

A maszoréta szöveg a későbbi héber szövegváltozat, mely már évszázadokkal Krisztus után rögzült a végleges formájában, és amely ma is használatos a zsidóság körében. Továbbá ezt veszi alapul több keresztény Biblia-fordítás is, annak ellenére, hogy a szövegkritika tudományos szempontjából ez igencsak megkérdőjelezhető eljárás.

לכן יתן אדני הוא לכם אות הנה העלמה הרה וילדת בן וקראת שמו עמנו אל

lāḵēn yittēn ˀǝḏōnāy hūˀ lāḵem ˀōṯ hinnēh hāˤalmāh hārāh wǝyōleḏeṯ bēn wǝqārā(ˀ)ṯ šǝmō ˤimmānū ˀēl

Ez a rövid szöveg három helyen is eltér a korábbi héber szövegtől, azonban mint arra fentebb utaltunk már, témánk kulcskifejezése, az almah megegyezik azzal.

Az almah pontos jelentése 

Az almah kifejezést mint a szűz ellentétpárját szokták fiatal asszonyként értelmezni, ez azonban helytelen következtetés. A szó pontos jelentése fiatal nő, függetlenül attól, hogy asszony-e, azaz férjezett-e, vagy sem.

Még pontosabban meghatározva az almah egy olyan fiatal korú nőt jelöl, aki már termékeny korban van, de még nem szült. Ilyen értelemben az almah lehet:

• szűz, hajadon - Mivel az akkori erkölcsi normák és a jogszokás szerint a lányoknak szűzen kellett férjhez menni, ezért aki még hajadon volt, az szűz is volt.
• várandós fiatal asszony - A szó általánosan jelenthet olyan férjezett asszonyt, aki még nem szült de már várandós. Ebben az igehelyben természetesen ez az értelmezés nem jöhet szóba, hiszen aki már várandós, az nem már nem fog újból foganni.
• nem várandós fiatal asszony - Elviekben jelenthetne olyan fiatal asszonyt is, aki már férjezett, de még nem esett teherbe. Ez az értelmezés azonban az akkori normák szerint kevésbé életszerű. A gyermekáldás Isten ajándéka, a szaporodás pedig emberi kötelesség is, a gyereknemzés és a gyerekszülés a fiatal házasok magától értetődő életfeladata. Ha a fiatal asszony nem esett teherbe nem sokkal a házasságkötése után, azt természetellenesnek tekintették és szégyennek is számított.
• ágyas - Elvi lehetőségként az is felmerül, hogy az almah olyan fiatal nő, aki valakinek az ágyasa. Izajás korában azonban az ágyasság intézménye már nem volt annyira megszokott, mint a korábbi századokban, másrészt pedig az ágyasok a szolgálók közül kerültek ki, nagyon sokszor nem is zsidók voltak, például Ábrahám ágyasa, Hágár is egyiptomi szolgálólány volt. Egy szabad státuszú zsidó nőt kiházasíthatott a családja, de ágyasává nem lehetett senkinek. A prófécia tágabb szövegösszefüggése jelen esetben kizárja azt a lehetőséget, hogy a kifejezést egy ágyasra vonatkoztassuk.

Mindezeket figyelembe véve egyáltalán nem meglepő, hogy a tudós rabbik az almahot szűzként fordították görög nyelvre, mint ahogy az arámi nyelvű szóbeli zsidó hagyomány is szűzként őrizte meg a kifejezést.

Az újszövetségi értelmezés

Az egyházatyák gyakran hivatkozott álláspontja szerint az Ószövetség írásai csak az Újszövetség fényében fedik fel végső értelmüket. Ez kifejezetten igaz Izajásnak Mária szüzességére vonatkozó fenti próféciájára is, a prófétai igehely az Evangélium szavain kívül semmi egyéb magyarázatra nem is szorul:

Isten pedig a hatodik hónapban elküldte Gábriel angyalt Galilea városába, amelynek Názáret a neve, egy szűzhöz, aki el volt jegyezve egy férfival. A neve József volt, Dávid házából, a szűz neve meg Mária. Bement hozzá az angyal, és így szólt: "Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled." Őt zavarba ejtette ez a beszéd, és elgondolkodott, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal pedig folytatta: "Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Íme, méhedben fogansz és fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni. Nagy lesz ő, a Magasságbeli Fiának fogják hívni; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házában mindörökké, és királyságának nem lesz vége". Mária erre így szólt az angyalhoz: "Miképpen lesz ez, hiszen férfit nem ismerek?" Az angyal ezt felelte neki: "A Szentlélek száll rád, és a Magasságbeli ereje megárnyékoz téged; s ezért a Szentet, aki tőled születik, Isten Fiának fogják hívni." (Lk 1,26-35)

 (A bejegyzésben szereplő héber és arámi nyelvű szövegek latin betűs átiratait Eric Jobe-tól, a Chicagoi Egyetem Közel-keleti Nyelvek és Civilizációk Tanszénékének Ph.D. hallgatójától, a Szent Makrina Ortodox Intézet munkatársától vettük.)